A artériás nyomásmonitorozás az invazív vérnyomásmonitorozás egyik formája, amelyet egy perifériás artéria kanülálásán keresztül végeznek. A hemodinamikai monitorozás fontos minden kórházban fekvő beteg ellátásában. A gyakori monitorozás rendkívül fontos a kritikus állapotú betegek és a fokozott morbiditási és mortalitási kockázattal rendelkező sebészeti betegek esetében. Ez elérhető időszakos monitorozással, amely nem invazív, de csak pillanatképeket ad az adott időpontban, vagy folyamatos invazív monitorozással.
Ennek leggyakoribb módja a vérnyomás monitorozása egy perifériás artéria kanülálásán keresztül. Minden szívösszehúzódás nyomást fejt ki, ami mechanikus mozgást eredményez a katéteren belüli áramlásban. A mechanikai mozgás egy merev, folyadékkal töltött csövön keresztül jut el egy jelátalakítóhoz. A jelátalakító ezt az információt elektromos jelekké alakítja, amelyek a monitorhoz kerülnek. A monitor egy ütésről ütésre artériás hullámformát, valamint numerikus nyomásértékeket jelenít meg. Ez folyamatos információt nyújt az ellátó csapatnak a beteg szív- és érrendszeréről, és felhasználható diagnózishoz és kezeléshez.
Az artériás kanülálás leggyakoribb helye a radiális artéria a könnyű hozzáférhetőség miatt. Egyéb helyek a brachiális, a femorális és a dorsalis pedis artéria.
A következő betegellátási esetekben artériás katéter behelyezése javasolt:
①Kritikus állapotú, intenzív osztályon kezelt betegek, akiknél szoros hemodinamikai monitorozásra van szükség. Ezeknél a betegeknél a rendszeres vérnyomásmérés nem biztonságos, mivel hirtelen megváltozhat a hemodinamikai állapotuk, és időben történő beavatkozást igényelhetnek.
②Vazoaktív gyógyszerekkel kezelt betegek. Ezeknél a betegeknél előnyös az artériás monitorozás, amely lehetővé teszi a klinikus számára, hogy biztonságosan titrálja a gyógyszert a kívánt vérnyomáshatás eléréséig.
③Műtéti betegek, akiknél fokozott a morbiditás vagy mortalitás kockázata, akár meglévő társbetegségek (szív-, tüdő-, vérszegénység stb.), akár bonyolultabb beavatkozások miatt. Ezek közé tartoznak többek között az idegsebészeti beavatkozások, a kardiopulmonális beavatkozások és az olyan beavatkozások, amelyek során nagy mennyiségű vérveszteség várható.
④Gyakori laborvizsgálatot igénylő betegek. Ide tartoznak a hosszan tartó gépi lélegeztetésen lévő betegek, akiknél az artériás vérgáz elemzése szükséges a lélegeztetési beállítások titrálásához. Az ABG lehetővé teszi a hemoglobin és a hematokrit monitorozását, az elektrolit-egyensúlyhiány kezelését, valamint a beteg folyadékpótlásra, vérkészítmények és kalcium adagolására adott válaszának értékelését is. Ezeknél a betegeknél az artériás kanül megléte lehetővé teszi a klinikus számára, hogy könnyen vérmintát vegyen anélkül, hogy a beteget ismételten meg kellene szúrni. Ez minimalizálja a beteg kellemetlenségeit és csökkenti a fertőzés kockázatát, mivel a bőr épségét nem kell minden egyes laborvizsgálattal megsérteni.
Bár a vérnyomás monitorozása felbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálhat, az artériás kanül behelyezése nem rutinszerű betegellátás. Nem kötelező minden intenzív osztályon fekvő vagy műtéten áteső beteg számára. Bizonyos betegeknél az artéria kanülálása ellenjavallt. Ilyenek például a behelyezés helyén fellépő fertőzés, egy olyan anatómiai variáció, amelyben a kollaterális keringés hiányzik vagy károsodik, a perifériás artériás érrendszeri elégtelenség, valamint a perifériás artériás érbetegségek, például a kis- és közepes erek arteritisze. Ezenkívül, bár nem abszolút ellenjavallatok, gondosan mérlegelni kell azoknál a betegeknél, akik koagulopátiában szenvednek, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek megakadályozzák a normális koagulációt..
Közzététel ideje: 2023. szeptember 28.
